segíts!
Itt olvastam Csongorról. Tudom, hogy ebben a nagy "kéregetős" világban az ember néha belefásul, hogy mindenhová adni kéne, segíteni, stb... de én azt hiszem, hogy az ilyen esetekben érvényesül leginkább a sok kicsi sokra megy elve.
Egy kicsi segítség másokkal karöltve már nagy segítséget jelent és hatalmas folyamatokat generálhat!
2012. június 29., péntek
Staféta vége
A staféta jelentkezési határideje lejárt!
Köszönöm szépen mindenkinek a megtiszteltetést, hogy jelentkeztetek! Örülök, hogy Liba Lali és az edényfogó is gazdára találtak, remélem tetszeni fognak!
Hagyományőrző módszerrel történt a sorsolás: nevek cetlire, cetlik kalapba, onnan pedig elsőszülöttem egy elegáns kézmozdulattal a következőt emelte ki:
Kedves Mia! Gratulálok! Remélem a három évesednek is tetszeni fog!
Kérlek a jobb oldali e-mail címre küldd el a postacímedet, ahová az ajándékokat küldhetem.
Szép hétvégét mindenkinek és köszönöm, hogy velem játszottatok!
Köszönöm szépen mindenkinek a megtiszteltetést, hogy jelentkeztetek! Örülök, hogy Liba Lali és az edényfogó is gazdára találtak, remélem tetszeni fognak!
Hagyományőrző módszerrel történt a sorsolás: nevek cetlire, cetlik kalapba, onnan pedig elsőszülöttem egy elegáns kézmozdulattal a következőt emelte ki:
Kedves Mia! Gratulálok! Remélem a három évesednek is tetszeni fog!
Kérlek a jobb oldali e-mail címre küldd el a postacímedet, ahová az ajándékokat küldhetem.
Szép hétvégét mindenkinek és köszönöm, hogy velem játszottatok!
2012. június 28., csütörtök
2012. június 26., kedd
Az indián asszonyok dícsérete
Személyesen sajnos egy indiánt sem ismerek, de nagyon bölcsnek tartom őket.
Teszem ezt azon ismereteimre alapozva, miszerint ők készítettek egy külön sátrat azoknak az asszonyoknak, akik azokat a bizonyos nehéz napokat élték. Ezzel biztosították számára azt a kis csöndet, magányt, amit ilyenkor valahogy megkíván a szervezet.
És gondolom tette ezt a közösség saját érdekében is: az így elkülönített asszony nem volt veszélyes a többiek számára a dühkitöréseivel, hisztijeivel, magamat sem bírom elviselni érzéseivel, világutálatával. Nem tudom a részleteket, de gondolom ilyenkor a többi asszony viselte gondját a gyerekeknek, etette meg a férjet és hagyták az asszonyt a maga bajával.
Aztán amikor újra önmaga lett, dühöngő házisárkányból visszaváltozott aranyos, kedves, bájos, mindenkivel barátságos nőszeméllyé, előjött a sátorból és ment a családjához.
Nekem nagy szükségem lenne alkalmanként egy ilyen sátorra! :-)
Teszem ezt azon ismereteimre alapozva, miszerint ők készítettek egy külön sátrat azoknak az asszonyoknak, akik azokat a bizonyos nehéz napokat élték. Ezzel biztosították számára azt a kis csöndet, magányt, amit ilyenkor valahogy megkíván a szervezet.
És gondolom tette ezt a közösség saját érdekében is: az így elkülönített asszony nem volt veszélyes a többiek számára a dühkitöréseivel, hisztijeivel, magamat sem bírom elviselni érzéseivel, világutálatával. Nem tudom a részleteket, de gondolom ilyenkor a többi asszony viselte gondját a gyerekeknek, etette meg a férjet és hagyták az asszonyt a maga bajával.
Aztán amikor újra önmaga lett, dühöngő házisárkányból visszaváltozott aranyos, kedves, bájos, mindenkivel barátságos nőszeméllyé, előjött a sátorból és ment a családjához.
Nekem nagy szükségem lenne alkalmanként egy ilyen sátorra! :-)
2012. június 24., vasárnap
Ajánló
A Leányzó szülinapjára kapta Keresztapukájától Nagy Bandó András Ami a bögyünkben van c. könyvét.
Ebben a formában kérek elnézést a szerzőtől, mert eddig egyetlen könyvét sem olvastam mondván, biztosan ő is a "múltbéli sikereimet akarom újra meglovagolni" kategóriába tartozik. Tévedtem! (Megint egy indok, hogy hagyjak fel az előítéletekkel!)
Szenzációsan jó verseskönyv! A gyerekek észrevétlenül tanulják meg sok madár nevét - nagyon jó és aranyos rajzok tartoznak minden versikéhez. (Kerestem a könyvben az illusztrátort, sajnos nincs megjelölve. De még1 plusz pont a szerzőnek, ha a rajzokat is ő készítette!)
Aranyosak a versek, poénosak - bőven van bennük humor. És alapos ornitológiai ismeret.
Engem meggyőzött, utána fogok járni a többi irományának is.
Ebben a formában kérek elnézést a szerzőtől, mert eddig egyetlen könyvét sem olvastam mondván, biztosan ő is a "múltbéli sikereimet akarom újra meglovagolni" kategóriába tartozik. Tévedtem! (Megint egy indok, hogy hagyjak fel az előítéletekkel!)
Szenzációsan jó verseskönyv! A gyerekek észrevétlenül tanulják meg sok madár nevét - nagyon jó és aranyos rajzok tartoznak minden versikéhez. (Kerestem a könyvben az illusztrátort, sajnos nincs megjelölve. De még1 plusz pont a szerzőnek, ha a rajzokat is ő készítette!)
Aranyosak a versek, poénosak - bőven van bennük humor. És alapos ornitológiai ismeret.
Engem meggyőzött, utána fogok járni a többi irományának is.
2012. június 23., szombat
Ajánló
A héten a nagyszülőknél nyaraltunk a két gyerkőccel és minikirándulást tettünk Poroszlóra. Nemrégen nyitott meg az ökocentrum, oda látogattunk el.
Mindenkinek csak ajánlani tudom, nagyon szép és különleges módon mutatják be a Tisza élővilágát. Igaz, a jegyárak egy kicsit magasak, de cserébe tényleg nagyon színvonalas programban lehet részünk. Szerintem minden korosztály jól érezheti magát: az idősebbek szép nyugodtan végigolvashatják, -hallgathatják a tudnivalókat, ráérősen megnézhetnek mindent. A kisgyerekesek is végig tudnak nézni mindent, mert a lifttel minden szint bejárható még babakocsival is és a kicsik semmiben nem tudnak kárt tenni. (Ez számomra mindig nagy előny, mert nagyon le tud fárasztani, amikor tényleg minden apró mozdulatukat figyelni kell, nehogy letörjön valami "csak megérintettem" típusú kiállítási tárgy.) Ráadásul van egy nagyon szuper játékszoba is - ha már mi, felnőttek nagyon elfáradtunk a kergetőzésben, itt nyugodtan hátra lehet dőlni, amíg a csemeték tovább égetik az energiájukat.
A kilátóból tényleg páratlan a panoráma.
Nekem a legesleg a két kis vidra volt: gyönyörűszép bemutató helyet alakítottak ki nekik, látványetetés is van és tényleg nagyon aranyosak, ahogy a gondozó kezéből elveszik a haldarabkákat. Imádtam őket.
A Tisza-tó egyébként is egyre inkább kiránduló-központtá válik: nagyon szép strandok vannak, kerékpárút a tó körül. Rengeteg túravezetés vízen és vízparton. Jó szállások, jó éttermek. Az ökocentrum egy nagy mazsola ebben a tortában!
Egy szó, mint száz, aki még nem tervezte el a nyári nyaralását, vegye be a lehetőségek közé a Tisza-tó környékét is.
Mindenkinek csak ajánlani tudom, nagyon szép és különleges módon mutatják be a Tisza élővilágát. Igaz, a jegyárak egy kicsit magasak, de cserébe tényleg nagyon színvonalas programban lehet részünk. Szerintem minden korosztály jól érezheti magát: az idősebbek szép nyugodtan végigolvashatják, -hallgathatják a tudnivalókat, ráérősen megnézhetnek mindent. A kisgyerekesek is végig tudnak nézni mindent, mert a lifttel minden szint bejárható még babakocsival is és a kicsik semmiben nem tudnak kárt tenni. (Ez számomra mindig nagy előny, mert nagyon le tud fárasztani, amikor tényleg minden apró mozdulatukat figyelni kell, nehogy letörjön valami "csak megérintettem" típusú kiállítási tárgy.) Ráadásul van egy nagyon szuper játékszoba is - ha már mi, felnőttek nagyon elfáradtunk a kergetőzésben, itt nyugodtan hátra lehet dőlni, amíg a csemeték tovább égetik az energiájukat.
A kilátóból tényleg páratlan a panoráma.
Nekem a legesleg a két kis vidra volt: gyönyörűszép bemutató helyet alakítottak ki nekik, látványetetés is van és tényleg nagyon aranyosak, ahogy a gondozó kezéből elveszik a haldarabkákat. Imádtam őket.
A Tisza-tó egyébként is egyre inkább kiránduló-központtá válik: nagyon szép strandok vannak, kerékpárút a tó körül. Rengeteg túravezetés vízen és vízparton. Jó szállások, jó éttermek. Az ökocentrum egy nagy mazsola ebben a tortában!
Egy szó, mint száz, aki még nem tervezte el a nyári nyaralását, vegye be a lehetőségek közé a Tisza-tó környékét is.
2012. június 11., hétfő
Staféta
Sokáig gondolkodtam, hogy miként oldjam meg a nálam elakadt Staféta ügyét.
Semmiképpen nem szeretném megállítani a láncot, annál is inkább, mert hibásnak érzem magam, hogy Liba Lali nem találja a gazdáját: nagyon hamar belevágtam egy ilyen láncba - hamar, hiszen alig van látogatóm, nem is lehet nagy tolongás az ajándékokért.
Gondolkoztam...
az első ötletem nem jó, miszerint a kedvenc bloggereim valamelyikét megajándékozom Lalival részint, mert
- nem biztos, hogy kéne nekik
- nem szívesen terhelnék senkit egy kötelezően elkészítendő ajándék feladatával, hiszen mindenkinél több kreatív ötlet van, mint idő.
Aztán több más ötlet elvetése után arra jutottam, hogy magamat ajándékozom meg, és készül újabb ajándék.
A következő sorsoláson két ajándék megy tovább: Lali és egy tepsifogó kesztyű.
Ez a sor addig fog folytatódni, míg gazdára nem lelnek a "holmik". DE! aki elviszi őket, annak csak egy ajándékot kell készítenie és kisorsolnia majd.
Ezt gondoltam jó megoldásnak.
Szóval akkor: Június 30-án fogom kisorsolni a jelentkezők között az alábbi libát illetve egy ilyen tepsifogót.
Ha szeretnéd őket, hagyj egy bejegyzést. Jelentkezéseddel vállalod, hogy ha nyersz, te is készítesz valami ajándékot (egy hónapon belül) és azt kisorsolod.
Semmiképpen nem szeretném megállítani a láncot, annál is inkább, mert hibásnak érzem magam, hogy Liba Lali nem találja a gazdáját: nagyon hamar belevágtam egy ilyen láncba - hamar, hiszen alig van látogatóm, nem is lehet nagy tolongás az ajándékokért.
Gondolkoztam...
az első ötletem nem jó, miszerint a kedvenc bloggereim valamelyikét megajándékozom Lalival részint, mert
- nem biztos, hogy kéne nekik
- nem szívesen terhelnék senkit egy kötelezően elkészítendő ajándék feladatával, hiszen mindenkinél több kreatív ötlet van, mint idő.
Aztán több más ötlet elvetése után arra jutottam, hogy magamat ajándékozom meg, és készül újabb ajándék.
A következő sorsoláson két ajándék megy tovább: Lali és egy tepsifogó kesztyű.
Ez a sor addig fog folytatódni, míg gazdára nem lelnek a "holmik". DE! aki elviszi őket, annak csak egy ajándékot kell készítenie és kisorsolnia majd.
Ezt gondoltam jó megoldásnak.
Szóval akkor: Június 30-án fogom kisorsolni a jelentkezők között az alábbi libát illetve egy ilyen tepsifogót.
Ha szeretnéd őket, hagyj egy bejegyzést. Jelentkezéseddel vállalod, hogy ha nyersz, te is készítesz valami ajándékot (egy hónapon belül) és azt kisorsolod.
2012. június 10., vasárnap
Ma jó napom-pom-pom...
Eddig mindig közbejött valami és nem jutottam el a debreceni Kredenc-re.
Ma végre!
Még kell nekik az ismertség, kell a tömeg, de nagyon-nagyon örülök a kezdeményezésnek, hogy végre napvilágra kerül: ezen a környéken is vannak kézművesek! A Mihály napi vásáron lehet ugyan nézelődni, vásárolni kézműves holmikat is, de az árusok nagy része vidékről jön - alig van köztük 2-3 helyi.
Most leginkább nézelődni mentünk, de nem tudtam ellenállni ennek a pipacs-kitűzőnek. Igaz, hogy most csiszolom a horgolótudományomat és némi idő elteltével remélhetőleg én is tudok hasonlót alkotni, de annyira szépek voltak, hogy muszáj volt! :-)
Ugye?
Még akkor is ha momentán nincs egy rongyomamit felvegyek amihez passzolna, merthogy ez nyilván hátteret kíván. Így az itthoni kis barna pólómmal voltam kénytelen kipróbálni.
Kétség nem fér hozzá: sokkal jobb volt így, felékesítve vacsorázni. :-)
Viszont most kereshetek valami szabásmintát, anyagot, hogy varrjak valami "hátteret". :-)
Ma végre!
Még kell nekik az ismertség, kell a tömeg, de nagyon-nagyon örülök a kezdeményezésnek, hogy végre napvilágra kerül: ezen a környéken is vannak kézművesek! A Mihály napi vásáron lehet ugyan nézelődni, vásárolni kézműves holmikat is, de az árusok nagy része vidékről jön - alig van köztük 2-3 helyi.
Most leginkább nézelődni mentünk, de nem tudtam ellenállni ennek a pipacs-kitűzőnek. Igaz, hogy most csiszolom a horgolótudományomat és némi idő elteltével remélhetőleg én is tudok hasonlót alkotni, de annyira szépek voltak, hogy muszáj volt! :-)
Ugye?
Még akkor is ha momentán nincs egy rongyom
Kétség nem fér hozzá: sokkal jobb volt így, felékesítve vacsorázni. :-)
Viszont most kereshetek valami szabásmintát, anyagot, hogy varrjak valami "hátteret". :-)
2012. június 8., péntek
Amikor a lehetetlen végére érek
Nekem néha a legnehezebb a gyereknevelésben a tervezhetetlenség. Hogy hiába a szép és jól beállt napirendünk - amiket eltervezek, azokat vagy véghezviszem, vagy nem és ez nem csupán rajtam múlik, mint régebben, nemanyuka koromban, hanem holdfázison, frontokon, fogzáson, miegyéb. Magyarán a nyűgösség. Mert ha senki nem nyűgös (én sem) akkor haladunk szépen sorjában. De ha valami nem stimmel, akkor aztán nincs menekvés: elmaradás és el nem jutás és be nem fejezés.
Éppen ezért a holnapi családi szülinapi partyra mindenkinek azt mondtam, hogy jöjjön, amikor kedve van. Mert mit tudom én, hogy ma mennyit tudok megcsinálni, mennyi marad holnapra és azokkal is mikorra végzek. Úgyhogy teljes nyugalommal láttam magam előtt, ahogy én még a majonézt kavarom, miközben a vendégek már az ajtóban toporognak.
Ezzel szemben most este már csak azért nem töltöttem meg a torta lapjait, mert úgy nem férne a hűtőbe. Töltött karaj, csirkemell, göngyölt sonka, fasírt és a francia sali már hűsöl. És ma kétszer voltunk a játszin, eljutottunk a piacra is, és én délután még a Gombolydában ki is kapcsolódtam. Óóóó, mennyire szeretem az ilyen napokat! Köszönöm!
Reggel már csak összerakom a hidegtálat, megtöltöm a tortát és felöltöm legszebb mosolyom. :-)
Aztán a buli végén vagy elmosogatok, vagy nem, de inkább mégis el kéne, mert vasárnap max. egy levest vagyok hajlandó főzni és azután már semmit nem csinálok, az hóttutibiztos!
Jjjja, de holnap még ugyebár bármi jöhet...
Éppen ezért a holnapi családi szülinapi partyra mindenkinek azt mondtam, hogy jöjjön, amikor kedve van. Mert mit tudom én, hogy ma mennyit tudok megcsinálni, mennyi marad holnapra és azokkal is mikorra végzek. Úgyhogy teljes nyugalommal láttam magam előtt, ahogy én még a majonézt kavarom, miközben a vendégek már az ajtóban toporognak.
Ezzel szemben most este már csak azért nem töltöttem meg a torta lapjait, mert úgy nem férne a hűtőbe. Töltött karaj, csirkemell, göngyölt sonka, fasírt és a francia sali már hűsöl. És ma kétszer voltunk a játszin, eljutottunk a piacra is, és én délután még a Gombolydában ki is kapcsolódtam. Óóóó, mennyire szeretem az ilyen napokat! Köszönöm!
Reggel már csak összerakom a hidegtálat, megtöltöm a tortát és felöltöm legszebb mosolyom. :-)
Aztán a buli végén vagy elmosogatok, vagy nem, de inkább mégis el kéne, mert vasárnap max. egy levest vagyok hajlandó főzni és azután már semmit nem csinálok, az hóttutibiztos!
Jjjja, de holnap még ugyebár bármi jöhet...
2012. június 6., szerda
Adjon az Isten
Adjon az Isten
szerencsét,
szerelmet, forró
kemencét,
üres vékámba
gabonát,
árva kezembe
parolát,
lámpámba lángot,
ne kelljen
korán az ágyra hevernem,
kérdésre választ
ő küldjön,
hogy hitem széjjel
ne dűljön,
adjon az Isten
fényeket,
temetők helyett
életet -
nekem a kérés
nagy szégyen,
adjon úgyis, ha
nem kérem.
Nagyon szeretem ezt a Nagy László verset! Kedvencem belőle az utolsó szakasz: nekem a kérés nagy szégyen, adjon úgyis, ha nem kérem. De ezek a sorok, Zsuzsa írását olvasva új értelmet nyertek nálam. Hogy a nem kérés nem csupán annyit jelenthet, hogy várom, hogy Isten majd lenéz rám és adja a jót. Adhat úgyis, hogy küld valakit - küld egy Zsuzsát, aki megteszi azt, ami nekem nem menne, ami nekem nagy feladat - mert néha "csak" elszenvedjük, de nem is tudatosul, hogy most kicsit nehéz helyzetbe sodort az élet de ez mások segítségével orvosolható. Mert egészség van, szeretet van, remény van...
a többiben meg segítsünk mi! Kérlek, ha erre jársz, kukkants be ide is, hátha a te lehetőségeid is segítséget jelenthetnek!
Mert sok kicsi sokra megy!
szerencsét,
szerelmet, forró
kemencét,
üres vékámba
gabonát,
árva kezembe
parolát,
lámpámba lángot,
ne kelljen
korán az ágyra hevernem,
kérdésre választ
ő küldjön,
hogy hitem széjjel
ne dűljön,
adjon az Isten
fényeket,
temetők helyett
életet -
nekem a kérés
nagy szégyen,
adjon úgyis, ha
nem kérem.
Nagyon szeretem ezt a Nagy László verset! Kedvencem belőle az utolsó szakasz: nekem a kérés nagy szégyen, adjon úgyis, ha nem kérem. De ezek a sorok, Zsuzsa írását olvasva új értelmet nyertek nálam. Hogy a nem kérés nem csupán annyit jelenthet, hogy várom, hogy Isten majd lenéz rám és adja a jót. Adhat úgyis, hogy küld valakit - küld egy Zsuzsát, aki megteszi azt, ami nekem nem menne, ami nekem nagy feladat - mert néha "csak" elszenvedjük, de nem is tudatosul, hogy most kicsit nehéz helyzetbe sodort az élet de ez mások segítségével orvosolható. Mert egészség van, szeretet van, remény van...
a többiben meg segítsünk mi! Kérlek, ha erre jársz, kukkants be ide is, hátha a te lehetőségeid is segítséget jelenthetnek!
Mert sok kicsi sokra megy!
2012. június 5., kedd
Van abban...
... valami szívszorítóan meleg érzés, amikor az utcán a másik anyuka rám mosolyog, mert tudja, hogy tudom, hogy a hat éves kisfiának tetszik az én négy éves kislányom.
2012. június 4., hétfő
Kék, lila és eperszínű
Miközben készítettem a girlandot, teljesen beleszerelmesedtem a pöttyökbe. Úgyhogy arra gondoltam, pedagógus napra az óvónénik valami ilyen ajándékot kapnak. De kevés anyag volt már itthon, úgyhogy irány újra a bolt. Ahol persze elfogyott már a pöttyös, később kapnak még. Viszont kékfestőből is szerettem volna már valamit varázsolni - és ez szerencsére volt.
Tehát piros pöttyösből lett kékfestő... tepsifogó kesztyű. Ma meg is kapták, úgy tűnt örültek neki.
A lilaságok okán pedig csak annyit, hogy nem tudom, eddig hogy tudtam díszhagyma nélkül élni! Eszméletlenül gyönyörű a gömbje!
És azt sem tudom, hogy miért nem főztem még lekvárt! Hétvégén először próbáltam ki eme tevékenységet, eddig csak apukám szilvalekvárját "palackoztam". Idén viszont lesz rendesen felcímkézett cseresznye és eper lekvárom is - saját készítésű!
Egyébként a háborús évekre még emlékező varrógépem mikor kezdi megadni magát? Hát persze, hogy határidős varrásdömpingben. Úgyhogy a girland nem túl szép varrással, a kesztyűk pedig többnyire kézi varrással büszkélkedhetnek. Az ujjaim pedig néhány tűszúrással.
Tehát piros pöttyösből lett kékfestő... tepsifogó kesztyű. Ma meg is kapták, úgy tűnt örültek neki.
A lilaságok okán pedig csak annyit, hogy nem tudom, eddig hogy tudtam díszhagyma nélkül élni! Eszméletlenül gyönyörű a gömbje!
És azt sem tudom, hogy miért nem főztem még lekvárt! Hétvégén először próbáltam ki eme tevékenységet, eddig csak apukám szilvalekvárját "palackoztam". Idén viszont lesz rendesen felcímkézett cseresznye és eper lekvárom is - saját készítésű!
Egyébként a háborús évekre még emlékező varrógépem mikor kezdi megadni magát? Hát persze, hogy határidős varrásdömpingben. Úgyhogy a girland nem túl szép varrással, a kesztyűk pedig többnyire kézi varrással büszkélkedhetnek. Az ujjaim pedig néhány tűszúrással.
2012. június 1., péntek
"Fűzök, gomolyítok, szövök. Pim-pám-pim-pim-pám-pám-pim-pám."
Múlt hét pénteken kicsit szomorú voltam, hogy nem jutottam el az első órára, de ma végre!
Az történt, hogy nemrégiben a belvárosban járkeltemben félig berendezett kirakatban csodás fonalakat pillantottam meg. Megtorpantam, szemrevételeztem. Papírka közölte kedvesen, hogy hamarosan üzlet nyílik, ahol kötő-horgoló fonalakat lehet venni, tanfolyamot is szerveznek kezdőknek, haladóknak, stb...
Nnna, gondoltam, ezt majd megnézzük.
Megnéztem. Hááááát, komolyan mondom, azóta azokkal a fonalakkal álmodok! Gyönyörű Barka fonalak, egyszínűek és színátmenetesek, mindegyikből el tudnék képzelni valamit magamnak, gyerekeknek, családnak, barátnőknek, nagyvilágnak!
Igaz, hogy kötni is horgolni is tudok. De hogy? Pucér nem maradnék sehol, ha lenne nálam kötő- vagy horgolótű és fonal, de mindkét technikát leginkább autodidakta módon sajátítottam el, bőven van mit csiszolni rajta. Ezért úgy gondoltam, hogy beiskolázom magam! :-) A kicsi fiú is elég nagy már ahhoz, hogy másfél órát kibírjon mellette az apja - úgyhogy önfejlesztek.
Múlt péntekre sajnos csak én voltam az egyetlen jelentkező a délutános műszakba, így elmaradt az óra, de ma már megokosodtam! Nagyon jó volt a tanárnőnk, türelmes és nagyon szép dolgokat mutatott, amivel kellőképpen inspirált, hogy gyakoroljak-gyakoroljak, hogy homogénebb felületeket tudjak varázsolni.
És túl azon, hogy nagyon jól éreztem magam, és jó érzéssel tölt el, hogy egyre inkább sikerül teljesítenem a minőségi megfeleléseket a mennyiségi helyett, leginkább annak örülök, hogy nyílt egy ilyen bolt!
Szeretek ilyen kis ékszerdobozokban nézelődni, vásárolni, ahol beszélgetni is lehet az eladóval, nem csupán a végösszeg érdekli. Ahol mást is akarnak, nem csak eladni. Ahol mosolyognak rám nem pedig azon gondolkozom, hogy ez az ember miért nem raktárosnak ment inkább.
Szóval, aki debreceni vagy környéki és még nem tud róla, mindenképpen menjen el a Bethlen utcán a mediterrán ház alatt lévő Gombolydába és gyönyörködjön!
Az történt, hogy nemrégiben a belvárosban járkeltemben félig berendezett kirakatban csodás fonalakat pillantottam meg. Megtorpantam, szemrevételeztem. Papírka közölte kedvesen, hogy hamarosan üzlet nyílik, ahol kötő-horgoló fonalakat lehet venni, tanfolyamot is szerveznek kezdőknek, haladóknak, stb...
Nnna, gondoltam, ezt majd megnézzük.
Megnéztem. Hááááát, komolyan mondom, azóta azokkal a fonalakkal álmodok! Gyönyörű Barka fonalak, egyszínűek és színátmenetesek, mindegyikből el tudnék képzelni valamit magamnak, gyerekeknek, családnak, barátnőknek, nagyvilágnak!
Igaz, hogy kötni is horgolni is tudok. De hogy? Pucér nem maradnék sehol, ha lenne nálam kötő- vagy horgolótű és fonal, de mindkét technikát leginkább autodidakta módon sajátítottam el, bőven van mit csiszolni rajta. Ezért úgy gondoltam, hogy beiskolázom magam! :-) A kicsi fiú is elég nagy már ahhoz, hogy másfél órát kibírjon mellette az apja - úgyhogy önfejlesztek.
Múlt péntekre sajnos csak én voltam az egyetlen jelentkező a délutános műszakba, így elmaradt az óra, de ma már megokosodtam! Nagyon jó volt a tanárnőnk, türelmes és nagyon szép dolgokat mutatott, amivel kellőképpen inspirált, hogy gyakoroljak-gyakoroljak, hogy homogénebb felületeket tudjak varázsolni.
És túl azon, hogy nagyon jól éreztem magam, és jó érzéssel tölt el, hogy egyre inkább sikerül teljesítenem a minőségi megfeleléseket a mennyiségi helyett, leginkább annak örülök, hogy nyílt egy ilyen bolt!
Szeretek ilyen kis ékszerdobozokban nézelődni, vásárolni, ahol beszélgetni is lehet az eladóval, nem csupán a végösszeg érdekli. Ahol mást is akarnak, nem csak eladni. Ahol mosolyognak rám nem pedig azon gondolkozom, hogy ez az ember miért nem raktárosnak ment inkább.
Szóval, aki debreceni vagy környéki és még nem tud róla, mindenképpen menjen el a Bethlen utcán a mediterrán ház alatt lévő Gombolydába és gyönyörködjön!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)