Nem szeretek panaszkodni, próbálom mindenben megtalálni a jót, de most tényleg kezdek kicsit besokallni azon, hogy mennyire nem családbarát jelen társadalmunk. Egy keresetből ugyebár nem lehet megélni. (Kettőből se vígan). Az még csak-csak, hogy a 4 és 6 órás állás fogalma ismeretlen. De hogy ahol esélyes lennék, hogy evidens az esti, hétvégi munka, a látástól vakulásig...
Nem mondom, hogy nehéz a döntés, hogy család vagy karrier - de ha őszinte akarok lenni, azért kicsit fájdalmas.
Az. Én is éppen ma mondtam el, hogy még a reggel azzal mentem ki a kapun, hogy ősztől egy év fizetetlen szabadság, s csak magunké vagyok, estére be kell látnom, hogy mennem kell, dolgoznom, kicsi fizetésem is elkel valahova...
VálaszTörlésIgen, akármennyire is próbálkozik az ember lánya, hogy ne legyen anyagias - nem megy. :-)
TörlésÉppen megüresedett egy hely az imádságos listámon.
VálaszTörlésJajjj, nagyon szépen köszönöm!
TörlésBár az igazat megvallva: gondolatok vannak bennem, de félsz nem. Még mindig oda kerültem, ahol tanulnom kellett. Most is meg van már az utam, biztos vagyok benne, csak még nem értem el a kereszteződésig, ahol fordulnom kell.
Ó igen egáltalán nem családbarát és sajnos ez sok-sok területen gyűrűzik tovább. Érdekes, hogy az ingyenmunka és az éjjel-neppal munka között valóban nincsenek nálunk árnyalatok. Pedig sok-sok családban ez volna a megoldás...
VálaszTörlésÉs közben csodálkoznak rajta nagyjaink, hogy milyen is a társadalom. Ha mindenki csak a pénzkereséssel tölti az idejét, ki nevelné a leendő társadalom tagjait?
TörlésBár... ez talán tudatos...