2012. december 22., szombat

Lassan átadom

magam a végső simításoknak, a karácsonyi várakozás tetőzésének és kivonom magam az internet világából. Így most szeretnék nagyon boldog karácsonyt kívánni minden kedves erre járónak!

2012. december 21., péntek

A zöldlábú angyal

Nemrégen hoztuk ki a könyvtárból az Elfelejtett lények boltja c. könyvet. Ebben kortárs meseíróktól olvashatunk karácsonyi verseket, meséket, történeketek. Kicsit nagyobb a célközönségük, mint az én gyerekeim, de ettől függetlenül nagyon tetszettek nekik a mesék.

Ebben a könyvben van Berg Judit egyik meséje is, A zöldlábú angyal című. Nnnna, ez engem nagyon megfogott. Röviden a történet: talán a zöldlábú angyal az, aki megrázza a karácsonyfán a csengőt, amikor megjön a Jézuska.
Nálunk a csomagok érkezését mindig egy ilyen kis csengettyűszó jelzi. Eddig sosem tudtuk ( :-) ), kis is csöngeti meg, de most hagyományt teremtünk.

Elhatároztam, hogy készítek egy ilyen kis angyalt, akit feltelepítek a szekrény tetejére, függönytartóra, hogy rögtön ne lehessen észrevenni, de ha már elmúlt a nagy izgalom, minden csomag kibontva, minden játék kipróbálva, talán másnap, vagy harmadnap, valaki majd észreveszi és akkor rájövünk, hogy nyilván ő volt a kis csengettyűs. Egy varázslattal több. :-)



Amikor ezt kiötlöttem, ezen az oldalon meg is jelent egy jó kis szabásminta, elkészítési útmutató. Nos, van még mit tanulnom babakészítés terén... Leginkább a haja tekintetében. Az eredetit nem sikerült reprodukálnom, a vatta nekem ráragadt a pálcikákra, úgyhogy hímzőfonalból készült - jó melírosra, mert nem jártam most rövidáru közelében és egy árnyalatból naná, hogy nem volt itthon elegendő mennyiség. De őszintén remélem, hogy a varázslatnál ez senkit nem fog zavarni.

A zöld láb egyébként zöld zoknival valósul meg, amit hímzőcérnából horgoltam.
Most, hogy elkészült, látszik, hogy sok hiba van rajta. Az egyetlen, ami tökéletes benne, az a szeretet, amivel készítettem! :-)

2012. december 20., csütörtök

Advent

Ez nekem nagyon fontos időszak! Sokan talán nem értenek egyet velem, hogy nem kell ebből ilyen nagy ügyet csinálni, mert nem a külsőségek és a csillogás fontos, még talán nem is a várakozás, mert hát egész évben hinnünk és szeretnünk kell.
Én hiszek is, szeretek is egész évben, de akkor is nagyon várom a december elsejét, amikor elkezdjük a karácsonyi varázslatok sokaságát.

Kitesszük a kis díszeket a lakás minden pontjára úgy, hogy a Férjem szerint néha már sok(k), feltesszük az adventi naptárat a falra, amibe minden reggelre belecsennek valamit a karácsonyi angyalok, sütögetjük a mézeseket, rajzolgatunk ajándékba stb.

Nekem gyerekként nagyon szép karácsonyaim voltak. Béke volt a családban, szeretet. Mindig nagyon vártam a Jézuskát. Imádtam a karácsonyfát, persze az ajándékokat is, nagyon meg voltam mindig illetődve amikor öreg mamám elvitt magával a templomba, és megnéztük a Betlehemet.

Azt hiszem, egész évben a karácsonyt vártam. :-) És most sincs ez másként. :-)
És ezt a csodavárást, ezt a sok varázslatot nagyon szeretném átadni a gyerekeimnek. Mert ahogy a vasárnap ott van az életünkben, úgy az ünnepeket sem szabad hagyni elszürkülni. Csillogás és csillogás között van különbség!

Örülök, hogy már a kicsi is jelez, ha véletlenül elfelejtjük meggyújtani a gyertyákat a vacsoránál. És imádom a visongásukat, ahogy futnak reggel a zsákokhoz, hogy ma vajon mi van benne.
És azt is szeretem, hogy a Férjem az idén még nem is morgott, hogy sok a díszből... :-) pedig lassan már tényleg nagyon kinőjük a lakást.

A teendőimmel meg úgy állok, hogy van, amit idő és/vagy pénzhiány miatt el kell hagynom, úgyhogy nem tudok annyi embernek ajándékot adni, mint szerettem volna. De közben kaptam időt jó kis barátnős beszélgetésekre, moziba is eljutottunk a Férjemmel, örömet tudtam okozni olyannak, akinek nehéz volt az éve, jót beszélgettem olyannal, akinek azt hiszem, nagy szüksége volt rá. Vagyis valahol mégiscsak egyensúlyba került a mérleg.

És már csak egy gyertyát kell meggyújtani.

2012. december 18., kedd

Ajánló

Most kivételesen nem könyvet vagy játékot szeretnék a figyelmetekbe ajánlani, hanem a narancs illóolajat.

Délután, mire az oviból hazaértünk nagyjából úgy éreztem magam, hogy két lépést nem tudok már megtenni ma. Hulla fáradt voltam. És ez nem megengedhető két gyerek mellett. Kiváltképp, ha mézeskalács sütés, cifrázás, vasalás, babakészítés, horgolás van terítéken még a nap végére.
Gondoltam, talán egy kis illatvarázs segít.

És lőn... a narancs aroma tényleg csodákat művelt! Nem mondom, hogy új erőre kaptam, de azért a lendület kissé megnőtt.

Úgyhogy ha próbál elnyomni titeket a téli morc, fáradt hangulat, vessetek be egy kis - jó minőségű - illó olajat. Én innen szereztem be.


2012. december 15., szombat

A cinkékről...

van most egy érdekes cikk a Nők Lapja Cafén a kék cinkékről. Olvassátok el és figyeljetek oda ebben a nem túl barátságos időjárásban a madarak etetésére - a cinkékére is.

Staféta - eredményhirdetés

Mivel a jelentkezési határidő lejárt, eredményt hirdetek:

Barbaral nyerte a hópelyheket! Kérlek, küld el a címedet, hogy postázhassam a nyereményt. Remélem tetszeni fognak és még több szeretettel töltik meg a karácsonyodat!

2012. december 14., péntek

Ajánló

Ha valakinek még nem sikerült beszereznie az összes játékot karácsonyra és/vagy ellent tud állni a játékboltokban található haszontalan "reklámjátékok" tömkelegének és szeretne valami hasznos, éveken át használható, értelmes játékot venni a 3-8 éves korú gyermekének, szeretettel ajánlok egyet.

Igazság szerint a Smart Games játékai egytől egyig kiválóak, úgyhogy bármelyiket választjátok is, nem foghattok mellé.
De a Camelot személyes kedvencünk, sokszor játszottuk már és így nyugodt lelkiismerettel mondom, hogy nagyon jó játék.



A játék lényege, hogy a fából készült (nagyon igényesen kidolgozott) elemeket úgy helyezzük el az alaplapon, hogy a lovag eljuthasson szíve hölgyéhez. Egy színes füzetkében találhatók a feladványok, hogy mikor, melyik elemeket használhatjuk fel. A feladvány hátoldalán megtalálható a megoldás is, úgyhogy a gyerek egyedül is tud vele játszani, de túl azon, hogy nyilván felbecsülhetetlen értéke van a közös játéknak, roppant érdekes megfigyelni, hogyan próbálnak rájönni a megoldásra.

Nem utolsó szempont: első látásra talán drágának tűnik a maga 5e forint körüli árával, de ha belegondolunk, lényegesen jobb ár/érték aránya van, mint a 7-8e forintért kapható semmire se, talán csak nézni jó játékok.

Egészen kicsik is használhatják, mint építőkockát, de a célnak megfelelően 2,5-3 éves kortól vethetjük be.

2012. december 13., csütörtök

A barátságról

Amikor az egyik barátnőm úgy nyilatkozik, hogy abból a látványból, ami szinte mindig fogadja, amikor nálunk jár, miszerint tele a mosogató koszos edénnyel, két dologra szokott gondolni:  a gyerekeim nem éheznek és nincs túl sok szabadidőm ennyi főzés és mosogatás mellett, én meg arra gondolok, hogy ilyen egy barátnő!

2012. december 6., csütörtök

A jót meglátni

Néhány évvel ezelőtt a sokadik bosszankodásom után, hogy mennyi sok számlát kell befizetnünk, kedves Férjuram csöndre intett, hogy örüljek, hogy van mit befizetni: van fedél a fejünk felett, ahol fűtés van, jön a víz, ha kinyitjuk a csapot és világítani is tudunk. Úgyhogy ne morogjak, nem a semmiért fizetünk.

Igaza volt, ezt próbálom minden hónapban észben tartani, amikor lapozgatom sárga csekkeket.

Azóta még sokszor, egyre többször előjön bennem, hogy tulajdonképpen a legtöbb dologban van valami jó...

Az, hogy a hátfájásom miatt beutalót kaptam iszapos-fürdős-masszírozós kúrára, ahol rajtam kívül csak 60 éven felüliek vannak azért jó, mert kaptam egy jelzést, hogy figyeljek oda, ez nekem gyenge pontom. Talán 60 évesen majd nem is kell mennem. (Vagy nagyon rutinos leszek. :-))) ).

Az, hogy a Fiúcskával bejártunk ungot-berket a klinikán a rejtélyes bicegés miatt azért jó, mert mindenhol negatív eredményeket kaptunk. Van egy csomó papírom arról, hogy makkegészséges a gyerkőc. Ráadásul közben láttam, hogy milyen is egy igazán beteg gyermek. Úgyhogy a mindennapos kiadásaim, hogy mekkora rumli van nálunk szinte mindig, most boldog mosollyá szelídültek, hogy lám-lám, milyen jó, hogy nálunk ilyen nagy élet van, hiszen egészséges mindenki: mocorognak-izegnek-mozognak-nyüzsögnek-nyomot hagynak. A lakáson is.

Az, hogy a Leányzónak az egész korán kezdett fogmosások és nem nagy mennyiségű édesség fogyasztás ellenére már négy és fél évesen be kell tömni a fogát azért jó, mert olyan ügyesen viselkedett a fogorvosnál, hogy majd szétrepesztett a büszkeség, hogy milyen bátor Lányom van.

Az, hogy a nagy bizonytalanságomban, hogy hogyan fogok tudni visszaállni a dolgozó nők közé (mert kénytelen leszek - a sárga csekkek sokan vannak) megkeresnek egy olyan munkával, amit kis jóindulattal akár álmaim állásának is nevezhetnék, de nem vághatok bele, mert a munkaidőt nem tudom összehangolni a gyerekneveléssel... nos ez azért jó, mert iszonyatosan jó érzéseket hozott elő belőlem még a munkás évekből, mert nagyon jó érzés belegondolni, hogy meg tudnám állni a helyem, mert szinte jó érzés, hogy mindig így ad nekem az Élet feladatokat, hogy vagy langyos állóvíz, vagy vadviharos tenger és most lény okos Betti és mert nagyon-nagyon-nagyon jó érzés letenni a voksot a család mellett.
És talán még az is jó érzés, hogy nyugodt lélekkel felhagyhatok a sárga csekkek feletti morgásomon, hiszen valahányszor döntés elé állít az élet, sosem a pénz felé hajlok. Akkor meg minek ez a cirkusz körülötte?! Nem igaz? :-)

(Istenem, kérlek azért annyi mindig legyen a pénztárcámban, ami nagyon-nagyon szükséges! Köszönöm!)

2012. december 4., kedd

Staféta

Miután újra hozzám került a Staféta, nem szeretnék most sokáig ülni rajta, úgyhogy közzé is teszem a felajánlott ajándékomat.

Ime:



Ha szeretnéd, tiéd lehet ez a két horgolt hópehely. (Nagyjából 10 cm átmérőjűek). Ehhez nem kell mást tenned, mint vállalnod, hogy amennyiben megnyered őket, egy hónapon belül te is készítesz valami ajándékot további kisorsolásra. Bármilyen kézzel készített dolog jó: lehet varrni, horgolni, kötni, gyöngyözni, de akár még sütni is. :-) A lényeg, hogy kézzel-szívvel-szeretettel készüljön.

A jelentkezési határidő: December 14 éjfél. Ha szeretnél játszani, hagyj egy megjegyzést.

2012. december 2., vasárnap

Advent

Áldott, békés, boldog várakozást kívánok mindenkinek nagy-nagy szeretettel!