A zöldlábú angyal

Nemrégen hoztuk ki a könyvtárból az Elfelejtett lények boltja c. könyvet. Ebben kortárs meseíróktól olvashatunk karácsonyi verseket, meséket, történeketek. Kicsit nagyobb a célközönségük, mint az én gyerekeim, de ettől függetlenül nagyon tetszettek nekik a mesék.

Ebben a könyvben van Berg Judit egyik meséje is, A zöldlábú angyal című. Nnnna, ez engem nagyon megfogott. Röviden a történet: talán a zöldlábú angyal az, aki megrázza a karácsonyfán a csengőt, amikor megjön a Jézuska.
Nálunk a csomagok érkezését mindig egy ilyen kis csengettyűszó jelzi. Eddig sosem tudtuk ( :-) ), kis is csöngeti meg, de most hagyományt teremtünk.

Elhatároztam, hogy készítek egy ilyen kis angyalt, akit feltelepítek a szekrény tetejére, függönytartóra, hogy rögtön ne lehessen észrevenni, de ha már elmúlt a nagy izgalom, minden csomag kibontva, minden játék kipróbálva, talán másnap, vagy harmadnap, valaki majd észreveszi és akkor rájövünk, hogy nyilván ő volt a kis csengettyűs. Egy varázslattal több. :-)

Amikor ezt kiötlöttem, ezen az oldalon meg is jelent egy jó kis szabásminta, elkészítési útmutató. Nos, van még mit tanulnom babakészítés terén... Leginkább a haja tekintetében. Az eredetit nem sikerült reprodukálnom, a vatta nekem ráragadt a pálcikákra, úgyhogy hímzőfonalból készült - jó melírosra, mert nem jártam most rövidáru közelében és egy árnyalatból naná, hogy nem volt itthon elegendő mennyiség. De őszintén remélem, hogy a varázslatnál ez senkit nem fog zavarni.

A zöld láb egyébként zöld zoknival valósul meg, amit hímzőcérnából horgoltam.
Most, hogy elkészült, látszik, hogy sok hiba van rajta. Az egyetlen, ami tökéletes benne, az a szeretet, amivel készítettem! :-)