2013. február 6., szerda

Szombat délelőtt

Azt hiszem, hogy - ha nem is mindig, de - a normál hétköznapokon mindenképpen, mi magunk döntünk arról, hogy a rózsaszín szemüveget biggyesztjük-e az orrunk hegyére, vagy a sötétebbet. Hogy mire is gondolok? Lássuk csak! Szombat reggel (sötét)szürkében: Francba! Végre szombat, nem kell rohanni melóba, oviba, lehetne aludni, hát naná, hogy nem tudok! Ja! Hat előtt már ébredek. Tiszta hülye vagyok! Óóó, és még az idő is ilyen szürke! Frankó. De jó lesz így vásárolgatni. Nnnna, mindegy. Essünk neki. Ja! Nincs itthon kávé. Így lesz csak egyszerű ébren maradni. Egyébként normális az ilyen, mint én, hogy korán reggel főzi a levest? Hihetetlen, hogy tegnap nem fért bele az estébe. Jó lenne már, ha ébrednének, mert marhára elcsúszunk az idővel: reggeliztessek, még a piacra is el kell mennem, és délre legyen kész az ebéd. Mi a fenének állítok fel ilyen szabályokat magamnak??? Mi lenne, ha csak fél egykor ennénk?, de nem, nekem ragaszkodnom kell. Nnna, végre, méltóztattak. Egyetek már - egyetek-egyetek-egyetek, gyerünk, siessünk, had menjek. Hát komolyan, teljesen kifáradok, mire mindenki kész, felöltözik, pisilt-kakilt-evett, beágyaztam és elkészülök. Jjjjó, nézzetek micit apával, amíg vásárolok. Bassszus, ömlik az eső. És persze a kocsi a parkoló túlvégén. Szél is fúj, még jobb! Mi??? Hogy már világít a benzin??? Nem hiszem el! Mér mindig nekem jut a tankolás??? Én szerencsétlenkedjek vele! Pont most! Nnna, legalább automatás kávéjuk van. Elmegy. Mi??? Ennyien vannak? Mér szombaton vásárol mindenki??? Mér nem ülnek otthon? Nnnna, savanyúság meg van, araszoljunk odébb. Óóóó, hogy mindenhol sorba kell állni! Ezt a tejes pultot nem lehetett volna jobban kitalálni? Se pakolni nem lehet, se a visszajárót elvenni - minek kell nekem idejönni, mér nem jó nekem a multitej?! Nnna, meg ez a sok öregasszony a húzós cekkerrel, hát komolyan! Ááá, már leszakad a karom. Miért nem küldöm el inkább az Emberemet, cipekedjen ő - én meg lakkoznám a körmömet otthon. NNnnna, akkor még virág is kell. Ezt már tényleg hová tegyem. Jó, szép, de biztos, hogy kell ez? A vendégek úgyis csak a kaját nézik. És akkor még krumpli a végére, külön cekkerbe. Még jó, hogy a pénzt elveszi a kofa, és nem végig a másik nővel bratyizik. És még mindig szakad az eső! Jó nap lesz ez. Pofff, beestem az ajtón - ezeknek milyen jó dolguk van itt a jó melegben, bezzeg én! És most eshetek neki a sütésnek! Mosatlan is van. Naná! Nálunk mindig van mosatlan. Ez van. Tényleg egy megállásnyi időm sincs. Éppen kész déli 12-re. És ugyanez rózsaszínben: Istenem! De szeretek így ébredni, hogy nem kell rohanni, még van kis időm elmélkedni... nyújtózkodni... gyönyörködni... de szépek ezek itt mellettem! Olyan édesek, ahogy szuszognak! Szeretem őket! Esik? Tök jó, hogy amúgy is benti programot terveztünk, kinn most úgysem lehet csinálni semmit. Nnna, nézzük, mivel kezdjünk. Ez a kávéról való lemondás elég jól megy. Nem mondom, egy habos gyönyörűséggel elücsörögnék még itt. Pitty-pitty. Mi? Megjött a családi pótlék? Szombaton is utalnak??? Hm, de jó! Ez már csak egy jó nap lehet, nemde az anyagiak?! :-) Nnna, nézzük akkor a levest. Ez teljesen jó, elkészül, mire indulok. Ja-ja, ébred is az első, puszi-nyuszi-puci-muci jól aludtál?, cupp-cupp-cupp-cupp de szeretlek, igen, téged is, te is felébredtél? Akkor próbáljatok halkan játszani egy kicsit, apa is had szunyókáljon még, későn feküdt le. Mindjárt kész a reggeli, gyertek hamar! Te is ébren vagy? Gyere már, ölelj meg, nagyon szeretlek! Gyere enni, jó? Gyerekek, ügyesen, ne borítsd ki, ügyesen. Milyen szépen eszik már a Fiúcska is. És tényleg olyan jó étvágyuk van. Nnna, akkor gyorsan elpakolok... ááá, szerintem nem ezt a kabátot veszem, nagyon elázik. Ernyőt nem viszek, úgysem tudok annyi mindent fogni. Sziasztok, jók legyetek! majd jövök! Azta, de jó, hogy a dzsekit vettem fel, szétáztam volna, mire az autóig érek. És tök jó, hogy nem kínlódtam az ernyővel, úgyis kifordítaná a szél. Mi??? Kifogyott a benzin? Nnna, ez a csp. pont jókor jött! Kezdjünk akkor a tankolással. Jajjj! Van egy kávéautomata.... hát... szerintem én ma nagyon megérdemlek egy ilyet. Ja! Hümmmm, ez az élet Babocsai néni! Egyedül, nem kell csatolgatni ki és be a gyerekeket az ülésben, nem kell válaszolgatni a sok miértre, nézhetek befelé a fejembe, otthon vannak békén, csöndben - vagy nem csöndben, de én mindenesetre abban vagyok! És közben kávét szürcsölök! Hát ez... ez mennyei érzés! Nnna, nézzük! Valahogy én szeretem ezt a piaci hangulatot. Ahogy látszik a konyhai hozzáértés, hogy nem ezt a húst, a másikat, ez a fej káposzta jó lesz, stb. Ez jó. Ezek a kerekes kocsik meg tök hasznosak. Mit kellene ezeknek a szegény kis nénikéknek cipekedni. Mint régen. Most meg mindig panaszkodunk, pedig mennyi mindenben könnyebb most! Ez a savanyúságos, ez nagyon jó. És nem is drága! Mi??? Ennyiiiii virág van? Nnna, a végén még oda is elmegyek. Azért ez a házi tej mégiscsak egészségesebb. Megéri eljönni érte. Tessék? Komolyan mondja, hogy 15 forintot fizessek a fekete retekért? Szégyenlem odaadni - ennyiért tetszik itt állni? Jajjj, ennyi virág, ilyenkor. Húúú, de jó illatuk van! Ühüm, a jácint jó lesz, szép is, illatozik is. Jó. Nnna, akkor még krumpli. Mondom, tetszik ez a piacos hangulat, ahogy a kofák mindenkivel elbeszélgetnek. Sokkal személyesebb, mint a kékben, ahol mindenki számít. Most aztán spurizzunk, mert nem lesz kész az ebéd. Sziasztok! Megjöttem! Nézzétek csak, mi mindent hoztam! Igen, ehettek joghurtot. Nnnna, nézzük sorjában, hogy haladjunk is. Előbb ezt és ezt, utána azt, majd emezt, végül... gyertek, kész az ebéd! 12 óra.

1 megjegyzés:

  1. Nagyon eleven, hangulatos, és mindkét változat teljesen hihető!

    VálaszTörlés