Minden évben elhatározom, hogy jövőre sokkal korábban belefogok a karácsonyi előkészületekbe, hogy ne legyen olyan nagy hajtás a vége, hogy minden elkészül-e időben.
És komolyan elég korán belefogok, merthogy már januártól kezdem kiötölni az ajándékokat, hogy majd kinek mit gyártunk-készítünk-veszünk. (A válságba belemerülve egyre inkább gyártunk és készítünk.)
De ugye év közben is van sok teendő, elkészítendő, vagyis nem tudok már márciusban a karácsonyra készíteni dolgokat, bár néha azért bekerül a titkos, ajándékos szekrénykébe egy-egy darab akármi.
És persze, hogy így november vége felé már mindig eluralkodik rajtam a félsz, hogy vajon mindenkinek lesz-e valami, osztok-szorzok, próbálom a kevesebbel is beérni és már látom, hogy ez még hosszú évekig nem is lesz másként.... és de jó ez így! Talán remélem is, hogy nem lesz olyan, amikor olyan keveset akarok ajándékozni, hogy aggódás nélkül elkészüljek. :-)
Nem kell ebből akkora ügyet csinálni! Szép az, ha szeretet van, s ünnepi a dekoráció, ami saját kezű is lehet! Az ajándékoknál is az számít, amilyen szívvel adják, a Te Szíved pedig csodálatos!
VálaszTörlésKöszönöm szépen, Judit, ha így látod!
VálaszTörlésÉppen ez az, hogy mindig megpróbálok minél több sk. dolgot kiadni... csak az idő... az nagy úr! :-)