Kókuszcsiga

Bár szeretek főzni és teszem is majd' minden nap, de nem nagyon találhatók receptek a blogon. Annál is inkább, mivel nem nagyon tartom be őket. :-) Én amolyan ötletgazda módra főzök. Ha valami nincs itthon, de van valami méltó helyettesítője, két percig sem okoz lelkiismeret furdalást a csere. Vagy ha valami kicsit több, vagy kevesebb, mint az előírt mennyiség. Sőt! Kimondottan utálom, ha egy receptben az szerepel, hogy pl. 50 dkg liszt! Merthogy liszt és liszt között is van különbség, csakúgy, mint a többi hozzávalónál. Vagyis egyszer kb. 43 dkg kell bele, a másik alkalommal meg 54 dkg.
Mondjuk tény, hogy kezdő szakácsoknak kell valami irányvonal - de én azokat a szájról szájra terjedő recepteket kedvelem, amelyeknél a liszt mennyisége úgy van megadva, hogy "amennyit a tészta felvesz". :-)

De most eltekintek és a képen látható kókuszcsiga receptjét mégis közzéteszem, mert olyan gyorsan elkészíthető, finom sülemény, ami nem hiányozhat sokáig a kisgyerekes háztartásokból. Tízóraira, uzsonnára kiváló, de jól dobozolható-zacskózható, hogy bárhová magunkkal tudjuk vinni éhség ellen. (A hirtelen étvágy miatt pékségben/fornettisnél történő bevásárlásokat egyre kevésbé bírja a pénztárcánk).
További előnye még, hogy akár le is fagyasztható, majd némi felengedés, melegítés után frissként fogyasztható.

Próbáljátok ki!

És a recept:

- 50 dkg liszt (he-he)
- 25 dkg margarin
- 2 dkg élesztő
- 4 tojás
- 20 dkg kókuszreszelék
- 50 dkg porcukor (én ennél jóval kevesebbet szoktam belerakni az egészségünk védelme érdekében, de tényleg édesen a legfinomabb)
- egy evőkanálnyi ecet
- 1,5 dl tej

Kevés tejben az élesztőt felfuttatjuk. A lisztet a margarinnal elmorzsoljuk, hozzáadjuk a négy tojás sárgáját és az élesztőt. Gyúrjuk, négy cipóba osztjuk.
A tojások fehérjét gőz fölött fehér habbá keverjük a porcukorral és az ecettel. Kinyújtjuk a lapokat, mindegyik tetejét megkenjük a fehér habbal és megszórjuk kókuszreszelékkel. Feltekerjük és két ujjnyi vastagságú vagdossuk. Megsütjük - ha még éppen nem barnul a tészta, hanem szép fehér, már jó!
(A képen láthatót egy kicsit tovább hagytam a sütőben - ha fehéren már kivesszük, sokkal puhább).