A lányunknál már egyértelműen megmutatkozik a nagy könyvimádat, de amennyire egy egy éves fiúcskánál ezt előre lehet vetíteni, kijelenthetem: mi egy olvasó család leszünk.
Azt nem mondhatom, hogy bármelyik gyerek is túl sokat látna engem vagy az édesapját olvasni, mert napközben erre egyáltalán nincs idő. Este meg már a gyerekek alszanak. Azt viszont látják, hogy a polcok tele vannak könyvvel.
Az is biztos, hogy mi a plázába rendszerint azért megyünk (az ingyen parkolás lehetősége mellett) mert nagyon jó ott a könyvesboltban a gyerekrészleg, ahová rendesen beköltözünk és "mazsolázunk".
Rendszeresen járunk a könyvtárba is, ahonnan mindig tele szatyorral jövünk haza.
Este nálunk meseolvasás, -mondás nélkül nem telik el.
Azt már a kezdetekkor megbeszéltük a férjemmel, hogy ünnepekre mindig lesz könyv ajándék. Ha másra nem telik, akkor csak könyv lesz - de az kell!
Döbrentey Ildikó égbőlpottyant meséire a könyvtárban találtunk rá. Maga a cím ismerős volt, gyerekkoromban még néztem Levente Péter meséit a tv-ben. Fogalmam sem volt, hogy a felesége írja a meséket. Ezek után már nem is csodálkoztam, hogy a mesékben néhol találok olyan kis dalocskákat, amiket pedig Gryllus Vilmos szájából hallottam.
Nnnna, de nem is ez a lényeg.
Szerintem ezek a mesék annyira fantasztikusak, hogy minden gyereknek el kéne mesélni esténként. Nincs bennük semmi erőszak, nincsenek bennük gonosz, félelmetes lények - de legtöbbjükben olyan bölcsesség van, ami miatt még így, felnőtt fejjel is jó olvasni őket. Azt kell mondanom, hogy mindegyiknek jó a vége?
Minden meséhez tartozik egy rajz is - gyerek rajzolták, talán ezért is szeretik annyira nézegetni. (Több kötete is van, a harmadikat egy már felnőttszámba menő gyerek illusztrálta, de ez csöppet sem veszít az értékéből.)
A mesék rövidek, biztos, hogy áhítattal végighallgatják a kicsik is, nem unják el.
Itt el is tudtok olvasni néhány mesét. Nektek hogy tetszik?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése