Sétáló bábok

A gyerekek nagyon szeretnek bábozni - illetve ha mi bábozunk nekik. Manapság mindenféle ujjbábokat, kesztyűbábokat lehet venni. Ezek nagyon szépek, ízlésesek is legtöbbször, de a bábok értékét nem rontja (sőt!) ha mi magunk készítjük el.
Filléres megoldás a papírra megrajzolt figura, amit színezés után hurkapálcára ragasztunk.

Sajnos már nem emlékszem, hogy kinél láttam az alábbi ötletet, de ez sem kerül sokba.
Kicsit vastagabb papír jó hozzá, hogy ne szakadjon könnyen.

Megrajzoljuk a tetszés szerinti, aktuális meséhez kapcsolódó figurát, az alján vágunk két pici lyukat, hogy az ujjak kiférjenek és már indulhat is a "sétáltatás". A kidugott ujjacskák lesznek a báb lábai. (Természetesen fordítva lesz a kezünk, mint az a lenti képen látható, csak így tudtam fotózni.)

Nálunk imádják a gyerekek! A kicsi most abban a korszakban van, amikor kacagva nevet ha az ujjainkkal sétálunk az ágyon, asztalon és a séta vége az ő csikizése. Így hát a bábok most ezt a funkciót is betöltik.


Annyi megjegyzés még a projekthez, hogy teljesen tisztában vagyok a rajzok művészi mivoltával! :-) De szerintem ez semmit nem ront a játék élményén. Azt hiszem, még eltelik néhány év, mire megkapom a kérdést, hogy miért nem tudok szebben rajzolni. Hát... nekem így sikerült megtanulnom - vagy nem. Mindenesetre a Leányzónak megvettük egy rajziskolás könyvet, hogy később szebb rajzok is születhessenek  nálunk.