2012. szeptember 20., csütörtök

Szakértelem

Középiskolába kereskedelmibe jártam és talán emiatt is kicsit érzékenyebb vagyok az eladók viselkedésére. Nagyon tudok haragudni, amikor olyan mosolytalan arcú kereskedők vannak az eladótérben, akiktől még a raktárban a dobozok is depresszióba fordulnak.
A szaktudás, áruismeret nálam másodlagos - első a mosoly és kedvesség, de azért mégiscsak... nem árt, ha némi fogalma van a termékekről, amelyek a boltban találhatók.
Ennyit elöljáróban. :-)


A fotó a Nők a pult mögött c. filmsorozatból való. Emlékeztek még rá? 

Még sosem dolgoztam körmöcskével, de most félkészen van két sapka, amik csak erre a nemes kis eszközre várnak. Bergamott nagy tudója az ilyen és hasonló eszközöknek, és nagyon segítőkészen ki is okosított engem a körmöcske ágszámát illetően. Úgyhogy tudással felvértezve (gondoltam én) indultam a megszokott kreatív boltocskába.
Mivel a kicsi Fiú is jött velem, gondoltam nem töltöm az időt keresgéléssel - és ezzel esélyt adni a felnövő ifjúságnak, hogy szétbombázza a boltot - rögtön az eladóhoz fordultam, hogy mit is keresek. Plusz pont számára, hogy rögtön tudta, miről van szó és hogy hol keresse. Mutatta is.

Itt viszont kicsit megtorpantam, hogy vajon minden körmöcske olyan kerti locsolócső vastagságú-e, mint amit elém tartott. Ezt Bergamottól elfelejtettem megkérdezni.
Nnna, gondoltam, majd itt.

Megkérdeztem, mire az eladónő elég kioktatón és flegmán: "Nem tudom, fogalmam sincs, hogy kell használni, én csak..."

Itt elhallgatott, mert ekkorra ő is rájött, hogy elég vacak helyzet, hogy van valami a boltban, amiről csak azt tudja, hogy hol tartják. Hát... remélem legalább ezután veszi a fáradtságot, hogy egy üres öt percben, megpróbál utána nézni, hogy vajon mi is az a körmöcske, hogy használják, mire jó, stb. Mert öt perc az lenne, annyira nem nagy a forgalom náluk.

Mindenesetre én valószínűleg nem fogom tovább növelni.
Egy roppant hűséges típusú vásárló vagyok: ahol kedvesek velem, figyelmesek, ahol jól érzem magam, oda még akkor is visszajárok, ha kicsit drágábban adják a terméket, mint a mosolytalan helyen.
De itt se mosoly nem volt, se szakértelem - így én egy elvesztett vásárló lettem.

2 megjegyzés:

  1. A Párom is hasonlóan szokott egy-egy üzletet kilőni, én nem, mert lehet, egy másik eladó, már, ha van, figyelmesebb vagy éppen csakis abban az üzletben van egy termék.

    VálaszTörlés
  2. A csak ott van a termék esete nálam is megtöri az elvhűséget - de amúgy nagyon sarkos tudok lenni.

    VálaszTörlés